Hogyan lett a Balkán-kartell a világ legjobb kokaincsempésze, Európa pedig a legnagyobb fogyasztó?
A balkáni csempészek Jugoszlávia 1991-es felbomlása után kezdetben a Balkánon, majd a 2000-es évek elejétől komoly kapcsolati hálóval és hajózási jártassággal Dél-Amerikából Európába építettek ki kokainszállítási útvonalakat. A rendőrség a szárazföldön és a tengeren is igyekszik lépést tartani velük, több-kevesebb sikerrel.
2018-ban az elítélt kokainkereskedő Slobodan Kostovski megszökött egy brazil börtönből, és hamis útlevéllel visszajutott Európába. Az akkor 64 éves szerb férfi nem tudott leállni a régi rossz szokásairól: tavaly augusztusban azzal a váddal tartóztatták le Belgrádban, hogy 2,7 tonna kokaint szállított Brazíliából egy 22 méteres vitorlás fedélzetén, amelyet a Kanári-szigetek közelében fogtak el.
A társai által „a tábornok” néven emlegetett férfi „nagy mennyiségű” port szállított „Európába hosszú időn keresztül” – írta a szerb rendőrség egy 2022-es jelentésben. Kostovski évekig Brazíliában élt, ahol szoros kapcsolatokat alakított ki a szomszédos Kolumbia, Bolívia és Peru kokaintermelőivel, és megszervezte a kábítószer tengeri szállítását Európába – áll a Reuters, több ezer oldalnyi rendőrségi jelentés és több tucat hivatalos személy megkérdezése alapján készült riportjában. Kostovski egyébként még nem tett vallomást, és a legfőbb ügyészség szóvivője szerint jelenleg egy belgrádi börtönben várja a tárgyalást.
A drogkereskedő 2018-as európai visszatérése a kontinens kokainkereskedelme szempontjából épp a legkedvezőbb pillanatban történt. A dél-amerikai termelés az elmúlt évtizedben megugrott, a balkáni kereskedők tökéletes helyzetben voltak ahhoz, hogy élénkítsék az európai keresletet. Jelenleg ők uralják a kokain andoki termelőlaboratóriumokból a párizsi, londoni és berlini utcai eladókhoz szállításának bonyolult logisztikáját, és ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy Európa a világ első számú kokainpiacává vált.
Mindezt úgy érték el, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján a balkáni diaszpórákban bűnözői kapcsolataik révén beszivárogtak a tengerhajózási vállalatokba.
„Amikor az európai kontinens ellátására irányuló óriási szállítmányokról beszélünk, az egyetlen hegemón csoport a balkáni” – mondta a hírügynökségnek Ivo Silva, a brazil szövetségi rendőrség nyomozója, aki a 2000-es évek végén, a Brazíliából kiinduló balkáni kokainkereskedők elleni egyik első nagyszabású nyomozás, a Niva-művelet keretében nyomozott Kostovski után.
A nyomozók szerint a balkáni csempészszervezetek nem olyan területi alapú és hierarchikus struktúrát alakítottak ki, mint a mexikói és kolumbiai kartellek, ehelyett kis sejtekben dolgoznak, amelyek rendkívül mobilisak, könnyebben radar alatt maradnak és képesek elképesztően nagy mennyiségű kokaint szállítani.
„Náluk nincs keresztapa”
– állítja egy volt amerikai kábítószer-ellenes (DEA) nyomozó. A bűnüldöző szervek ezeket a klikkeket együttesen Balkán-kartellnek nevezik. Szerintük jellemző rájuk, hogy bűnözői hálózataikba nagyon nehéz behatolni, míg megerősödésükben meghatározó szerepet játszott a balkáni régió hosszú tengeri hajózási, csempész- és migrációs múltja. Sikerük további nagyon fontos eleme, hogy két évtizeden keresztül szisztematikusan invesztáltak kapcsolataikba és támogatták embereiket az Atlanti-óceán mindkét partján. Így mára az Európába érkező kokain túlnyomó többségéhez közük van, sőt más Dél-Amerikából szállító bűnbandák számára is nélkülözhetetlenné váltak.
Az európai Tengeri Elemző és Műveleti Központ kábítószer ellenes részlege tavaly rekordmennyiségű, 9,11 tonna a Balkán-kartellhez köthető kokaint foglalt le csak az Atlanti-óceán vizein, ami 300 százalékos növekedés 2015 óta.
A legfrissebb bűnügyi adatok pedig azt mutatják, hogy az európai kokaináradat – és az azt irányító balkáni kereskedők – egy cseppet sem lassultak. A belgiumi Antwerpen kikötőjében, a dél-amerikai kokain legfontosabb európai útvonalán a hatóságok tavaly rekordmennyiségű, 116 tonna kokaint foglaltak le, míg a holland vámhatóságok 2023-ban csaknem 60 tonnát, ami közel ötödével több, mint 2022-ben.
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) legfrissebb adatai szerint
a Nyugat- és Közép-Európában lefoglalt kokain mennyisége 2021-ben elérte a 315 tonnás rekordot, ami jócskán meghaladja az Egyesült Államokban fogott 250 tonnát. Az UNODC szerint az európai kokain tisztasága az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett, ami a bőség jele.
A balkáni csempészek a kokain ellátási lánc minden láncszemében jelen lévő „szakemberek” vállalkozó kedvű csoportja, akik „szívesen dolgoznak együtt izraeliekkel, hollandokkal, svédekkel, dominikaiakkal, kínaiakkal” – mondta a volt DEA-tisztviselő. „Igazából bárkivel hajlandóak együttműködni.” Az egyetlen kivétel elmondása szerint az Egyesült Államok, amelytől nagyrészt távol tartják magukat, mivel elriasztotta őket a mexikói kartellek észak-amerikai dominanciája.
Ylva Johansson az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint a kábítószerrel kapcsolatos gyilkosságok száma mostanra a terrorizmus áldozatainak számával vetekszik az Európai Unióban.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök tavaly bevetette a hadsereget, hogy segítsen megfékezni a kábítószerrel kapcsolatos bandák erőszakos cselekményeit, amelyek között bombatámadások és gyermekgyilkosságok is előfordultak. Márciusban pedig a görög hatóságoknak sikerült felszámolniuk egy olyan balkáni bandát, amely az elmúlt évtizedben állítólag több mint 60 gyilkosságért volt felelős Európa több pontján. Ugyanebben a hónapban Brüsszel utcáit több lövöldözés rázta meg, amelyekben állítólag az albán maffia is részt vett.
Latin-Amerikában a balkáni jelenlét erősebb, mint valaha – állítja az Europol balkáni munkacsoportjának egyik nyomozója. A tisztviselő a hírügynökségnek elmondta, hogy több mint 50 nagyobb nyugat-balkáni kereskedő sejt működik Latin-Amerikában, és több száz nekik dolgozó bűnöző szóródott szét a régióban.
Alexandre Custodio brazil szövetségi rendőrnyomozó, aki tavaly egy nagyszabású műveletet vezetett a balkáni csempészek ellen, azt mondta, hogy „lenyűgözte” a balkániak uralma a transzatlanti kokainkereskedelemben. „Jelenleg Latin-Amerikában ők a tengeri kereskedelem fő maffiája” – mondta.
Így ágyazódtak be Latin-Amerikában
Jugoszlávia 1991-es felbomlása és az azt követő évtized etnikai konfliktusa alatt a balkáni bűnözők virágzó csempészhálózatot építettek ki a káoszban. Amikor a 2000-es évek elején békésebbé vált a régió élete, néhányan közülük új lehetőségek után kutatva Latin-Amerikába indultak. Ott szövetséget kötöttek erős bűnözői csoportokkal, köztük a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkkel és a brazil Első Fővárosi Parancsnoksággal, hogy segítsenek nekik olcsó kokain beszerzésében és szállításában – mondták kábítószer-ellenes tisztviselők.
A transzatlanti csempészútvonal fokozatos kiépítésében a balkáni hajózás évszázados tapasztalatai segítették őket. A régióból származó férfiak ezrei dolgoznak teherhajókon, akik közül néhányan fogékonynak bizonyultak a bűnözésre. A balkáni gengszterek megvesztegetik vagy megfenyegetik a balkáni tengerészeket, hogy segítsenek nekik megbabrálni a konténereket, rejtsenek el kokaint a holmijukban, vagy tegyenek át szállítmányokat a tengeren egyik hajóról a másikra.
Az európai balkáni diaszpóra bűnözői a szárazföldön is biztosították az utcai értékesítéshez szükséges elosztási és kiskereskedelmi infrastruktúrát, így a Balkán-kartell a teljes ellátási láncban jelen van – hangsúlyozzák a hatóságok.
Kostovski, a balkáni gengszterek első hullámával érkezett Latin-Amerikába, és a kokainkereskedelemre tette fel a jövőjét – állítja a brazil szövetségi rendőrség.
Az általuk készített, 3225 oldalas Niva-jelentés szerint 2006-ban került Kostovski a radarjukra, egy német rendőrök által adott tipp nyomán. Kostovski addigra már „nagyon hosszú bűnlajstromot” gyűjtött össze, amely fegyveres rablást, emberölést, valamint svédországi és hollandiai börtönökből való szökéseket is magában foglalt.
Miután Latin-Amerikában kötött ki, Kostovski kezdetben cigarettát csempészett Paraguayból, majd a többi között kábítószer- és fegyverkereskedelemre, valamint pénzmosásra állt át – derül ki egy a Reuters által megszerzett amerikai hírszerzési jelentésből.
2006-ban a brazíliai Vilha Velha tengerparti városban, Vitoria kikötője közelében telepedett le. Ott egy tengerparti lakásban élt brazil feleségével és fiukkal – írja a Niva-jelentés.
„Már korán összehangolt stratégiai erőfeszítés történt arra, hogy a különböző balkáni kartellcsoportok képviselőit Dél-Amerikába küldjék, hogy letelepedjenek, gyökeret eresszenek, és helyiekkel házasodjanak” – mondta a volt DEA-ügynök. „Végül sokan közülük kokainkereskedőkké váltak.”
Kostovski gyakran utazott, de hamis útleveleket használt, ami az amerikai és brazil hírszerzési dokumentumok szerint megnehezítette mozgásának nyomon követését.
A volt DEA-ügynök szerint a rendőrség világszerte csak lassan ismerte fel, hogy a balkáni szereplők milyen nagyra nőttek, részben azért, mert kiválóan tudnak hamis dokumentumokkal ugrálni a joghatóságok között.
Tengeri dominancia
2019 júniusában az amerikai hatóságok mintegy 18 tonna kokaint – több mint 1 milliárd dollár értékben – foglaltak le az MSC Gayane nevű teherhajó fedélzetén. A Rotterdamba tartó hajó egy latin-amerikai út után Philadelphiában kötött ki.
Az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb kokainfogása, rávilágított arra, hogy a Balkán-kartell milyen mélyen befurakodott a tengerhajózási iparágba, és különösen a hajó tulajdonosának, a Mediterranean Shipping Company-nak (MSC) a tevékenységébe. A genfi székhelyű MSC a világ legnagyobb hajózási társasága, emellett a balkáni tengerészek egyik fő munkaadója, miközben Montenegróban legénységképző központot is működtet.
Az MSC Gayane legénységének végül nyolc tagját ítélték el kokaincsempészet miatt – köztük öt montenegrói és egy szerb állampolgárt. Őket akkor sikerült elkapni, amikor egy éjszakai akció során a kábítószert a hajóra emelték az azt követő motorcsónakokról.
Az MSC a hírügynökségnek hangsúlyozta, hogy a kokaincsempészet „az egész iparágra kiterjedő probléma, amely az egész iparágra kiterjedő választ igényel”. A vállalat közölte, hogy a 2019-es incidens után évi több tízmillió dolláros beruházással megerősítette a biztonsági intézkedéseket, és minden alvállalkozóját alaposan átvilágítják.
Ez már csak azért is időszerű volt, mert a brazil rendőrségi dokumentumok azt mutatják, hogy balkáni csempészek már több mint egy évtizeddel a nagy amerikai rajtaütés előtt célba vették az MSC hajóit Dél-Amerikában. 2010 szeptemberében például 29 kilogramm kokaint foglaltak le, amelyet két montenegrói tengerész élelmiszerekkel teli zsákokba rejtett, és így próbáltak felszállni a Brazília délkeleti részén fekvő Paranaguá kikötőjében horgonyzó MSC Sandra nevű teherhajóra.
A Niva-jelentés szerint az MSC hajói már ekkoriban Kostovski kokaincsempészeinek legfontosabb célpontjai voltak. Kostovski és társai egy alkalommal például azt találták ki, hogy Espírito Santo állam legfontosabb exportcikkét, a hajórakományokon szállított márvány- és gránitlapokat használják álcaként. Azt tervezték, hogy kivájják a tömböket, a mélyedésekbe kokaint rejtenek, majd Kelet-Európába szállítják őket – áll a Niva-jelentésben.
A jelentés szerint 2010 júliusában Kostovski jobbkeze, a macedón Branislav Panevski bérelt egy raktárat, hogy elvégezze a munkát, majd amikor közeledett a kövek exportálásának időpontja, Panevski közölte a brazil beszállítóval, hogy csak egy szállítmányozó cég jöhet szóba. „Csak az MSC-re van szükségünk” – derült ki egy lehallgatott hívás rendőrségi átirata szerint.
A banda terve végül meghiúsult. 2010 november elején a brazil szövetségi rendőrség razziát tartott Panevski raktárában, ahol az egyik kőbe rejtve közel 159 kilogramm kokaint találtak. Panevskit és Kostovskit letartóztatták, és mindketten 20 év börtönbüntetést kaptak nemzetközi kábítószer-kereskedelemért. Sandra Kostovski, aki segített finanszírozni férje akcióját azzal, hogy készpénzt csempészett Brazíliába az Európából érkező járatokon, 14 év börtönbüntetést kapott. Azóta már szabadlábon van, de nem kívánt nyilatkozni a hírügynökségnek.
Panevski 2019-ben egy rövid szabadlábra helyezés során megszökött a börtönből, és hamis papírokkal Bolíviába menekült, ahol végül elfogták, és visszatoloncolták Brazíliába, hogy letöltse büntetését. Azóta már szabadlábon van.
Kostovski is ebből a büntetésből szökött meg 2018-ban, és hamis útlevéllel tért vissza Európába.
Ekkoriban az európai rendőrök két titkosított kommunikációs szolgáltatás – az EncroChat és a Sky ECC – után kezdtek nyomozni, mivel úgy vélték, hogy a bűnözők széles körben használják őket. A következő években a francia, a holland és a belga rendőrök is elkezdték lehallgatni ezeket az alkalmazásokat. Több tízmillió csetüzeneten keresztül egy olyan alvilági ökoszisztéma tárult föl előttük, ahol a gyanúsítottak nyíltan beszéltek drogcsempészetről, fegyverkereskedelemről és gyilkossági tervekről. Az EncroChat és a Sky ECC azóta megszűnt. A lehallgatásoknak viszont a mai napig tartó következményei vannak: az Europol szerint 2020 óta több mint 6500 letartóztatás történt ezek eredményeképpen, és számos bűncselekményt sikerült megakadályozni.
2021 végén a belgrádi rendőrség is hozzáfért az üzenetekhez, így rájöttek, hogy Kostovski a Brazíliából való szökése után ismét kábítószer-szállítmányokat koordinált titkosított platformokon keresztül – derül ki a Reuters által megszerzett szerb és spanyol rendőrségi jelentésekből.
A zsaruk több mint egy éven át követték Kostovskit, aki állítólag egy nagy szállítmányt szervezett európai társaival. 2023 közepén végül azonosították a hajót, a 22 méter hosszú Oceania Dos nevű vitorlást, amelyet Kostovski a vád szerint kokainnal pakoltatott meg és egy ukrán és egy cseh állampolgár segítségével áthajóztatott az óceánon. Amikor tavaly júliusban elhagyta a brazíliai Salvador városát, a hatóságok követték, majd a Kanári-szigetek közelében fogták el.
„A balkáni kartell elsüllyed” – jelentette ki az Europol a hajó 2023. augusztus 24-i lefoglalása és Kostovski letartóztatása után.
Új generáció
Két hónappal később Brazíliában az ottani hatóságok elkaptak egy másik jelentős balkáni csempészt: Aleksandar Nesicet is.
Az apja, Goran Nesic 2004-ben érkezett Brazíliába, és néhány éven belül vezető szereplőjévé vált az egymással kapcsolatban álló brazíliai balkáni sejteknek – köztük Kostovski és Perkovic sejtjeinek –, amelyek bolíviai kokaint szállítottak Európába. A hatóságok szerint a fiát, Aleksandart is ő tanította meg a kereskedelemre.
Goran Nesicet, a Niva-művelet fő célpontját 2013-ban ítélték el kábítószer-kereskedelemért, és São Paulo államban 15 év börtönbüntetést kapott. 2018-ban adták ki Szerbiának, hogy letöltse a még hátralévő nyolcéves büntetését, de jelenleg szabadlábon van.
A brazil rendőrség állítása szerint Aleksandar átvette a gyeplőt, és a saját kezébe vette a családi vállalkozás irányítását. Míg apja inkább balkáni tengerészeket vesztegetett meg, hogy áruját nagy teherhajókon Európába szállítsák, addig a fiatalabb Nesic kisebb hajókat vásárolt, hogy kikerülje a brazil és európai kikötőkben egyre szigorúbb átvilágításokat. Olcsó halászhajókat vásárolt, amelyeket extra üzemanyagtartályokkal szereltetett fel, hogy balkáni vagy brazil legénységükkel, kokainnal megrakva átkelhessenek az Atlanti-óceánon.
A most 31 éves Nesicet 2023. október 5-én Guarujában lévő otthonában tartóztatták le. Ügyvédje szerint – aki apját és fiát is képviseli – Aleksandar ártatlan.
Custodio, az Aleksandar Nesic ügyét vezető brazil nyomozó szerint annak ellenére, hogy a nagy balkáni csempészeket lefülelték, taktikájuk folyamatosan fejlődik, így továbbra is elárasztják Európát kokainnal.
Nyitóképünkön 2023-ban a „Rossio” vitorlás hajón lefoglalt 700 kg kokain egy része. Fotó: Guardia Civil
