szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Amikor Szájer József vasárnap bejelentette lemondását, az Európai Néppárt EP-frakcióján belül óriási meglepetést okozott a döntés, és ez így is maradt egészen addig, amíg ki nem derült az igazság. Függetlenül attól, hogyan távozott a képviselőcsoportból Szájer, ez a fejlemény kihathat a Fidesz helyzetére a legnagyobb európai pártcsaládban.

Az igen nagy magyarországi és nemzetközi visszhang ellenére jelenleg nem Szájer hirtelen távozása, de még csak nem is a folyamatosan feszült Fidesz–Néppárt-viszony okoz problémát a kereszténydemokrata közösségben, hanem a magyar–lengyel költségvetési vétófenyegetés. “Ez nagy tragédia lenne Európa számára” – mondta néppárti informátorunk és egyelőre egyáltalán nem látható a kiút ebből a csapdából.

Néppárti “töketlenkedés”

Szájer távozásával összefüggésben ismét megerősödtek azok a feltételezések, hogy a Fidesz magától hagyja ott a Néppártot, nem várja meg, amíg kiszavazzák. Igaz, ezen a téren még van körülbelül egyéves mozgástere – legalábbis a jelenlegi információink alapján. A Néppárt elnöke, a Fidesz által újabban folyamatosan becsmérelt lengyel Donald Tusk még tavasszal kijelentette, hogy ilyen kérdésben csak személyesen lehet dönteni, erre azonban a járvány nem ad lehetőséget. Hozzá kell tenni, hogy ennél valamivel fontosabb kérdésekben az állam- és kormányfők tanácsa, a miniszterek tanácsa és az Európai Parlament is képes online értekezleteken és szavazásokon állást foglalni. Mindenesetre a Tusk által ismertetett forgatókönyv szerint valamikor 2021 őszén lehet megtartani azt a néppárti rendezvényt, ahol szavazásra bocsátják a Fidesz tagságát. Mert a téma változatlanul napirenden van, továbbra is érvényes az az indítvány, amely szerint 13 tagpárt kéri a magyar kormánypárt tagságának megszüntetését.

Donald Tusk
AFP / NurPhoto / Dominika Zarzycka

Ugyanakkor egyik – egyébként néppárti kötődésű – beszélgetőpartnerünk azt mondta, rossz nézni azt a “töketlenkedést”, ahogy a Néppárt a Fidesz ügyét kezeli. Szerinte a párttagságból való, 2019 márciusában megszavazott felfüggesztésnek nem sok értelme van, ha nem társul hozzá a parlamenti frakciójogok gyakorlásának a hasonló megvonása. Márpedig az érdemi munka és az érdemi befolyás terepe az Európai Parlament, ott azonban a Fidesznek parlamenti alelnöke és bizottsági alelnökei vannak és teljes jogú tagjai a képviselőcsoportnak. Egyedül Hidvéghi Balázst nem választották meg az Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnökének, hiába jelölte őt többször is a Néppárt, a többi párt bojkottálja a jelölés elfogadását.

Hidvéghi Balázs
MTI / Koszticsák Szilárd

Kívül tágasabb

Pedró López, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának szóvivője azt mondta az EUrológusnak, hogy ők is csak Szájer József közleményéből értesültek a lemondás tényéről.

Személyes döntésről van szó, így a képviselőcsoport nem kommentálja az ügyet

– mondta a szóvivő. Az mindenesetre nagyon szokatlan, hogy egy távozó képviselő nem a saját pártját, hanem az EP elnökét tájékoztatja elsőként – legalábbis hivatalosan. Ez is tovább mélyítheti a szakadékot a Fidesz és a Néppárt jelentős része között, különösen, hogy az elmúlt napokban nem ez volt az egyetlen olyan történés, amely fokozta a feszültséget.

Szájer ügye egybeesik a Deutsch Tamás kizárására vonatkozó kezdeményezéssel, Demeter Szilárd gázkamrás cikkével, és mindez abban az időben történik, amikor Orbán Viktor meg akarja vétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot"

– mondta megkeresésünkre Gyöngyösi Márton. A jobbikos EP-képviselő szerint Szájer hídépítő szerepe sok nehéz helyzeten átsegítette már a Fideszt, ez a jövőben hiányozni fog, de “ez azt is jelentheti, hogy eldőlt a Fidesz sorsa az Európai Néppárton belül”.

Szájer József
MTI / Európai Parlament Multimédiás Központja / Genevieve Engel

Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa, volt EP-képviselő, a Facebookon arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak Szájer, hanem a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója, Gottfried Péter is távozik a miniszterelnök szűk köréből. Gottfried olyan politikus, aki nagyon hosszú ideje, 1989 óta foglalkozik európai ügyekkel és már az első Orbán-kormányban is ott volt a miniszterelnök mellett. Kiváló kapcsolatrendszerrel és jó stratégiai érzékkel megáldott szakembernek tartják. A Monetáris Tanács tagja lesz, a döntés azonban hirtelen jött, mert egy olyan személy – Báger Gusztáv – helyére ül be, akinek fél év volt hátra a hatéves mandátumából.

A Fidesz-keringő

Ebben a helyzetben a Fidesz előtt álló legvalószínűbb, leglogikusabb út az lenne, ha átülnének az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetségébe (ECR). A Brexit előtt a brit kormánypárt képviselői voltak ennek a csoportnak a legnagyobb tényezői és szintén nagyon befolyásos volt a lengyel kormánypárt. A britek kilépésével a Jog és Igazságosság (PiS) párté lett az irányító szerep, ám a képviselőcsoportnak most csak 62 mandátuma van, vagyis hiába lépne be a Fidesz 13 képviselőjével, továbbra is a kisebb frakciók között lennének, amelynek semmilyen beleszólása nincs az európai folyamatokba.

Szigorúan elméleti síkon: abban az esetben, ha összeállnának a szélsőjobboldali, populista Identitás és Demokrácia frakcióval, még mindig csak mintegy 150 helyük lenne a 705 fős parlamentből, vagyis az áhított egyharmados blokkoló kisebbség is nagyon távoli álom lenne. Holott a 2019-es EP-választási kampányban a Fidesznek az európai nemzeti-konzervatív erők egyesítésével valami hasonló célja volt. Aztán a választók felülírták ezt a szándékot és folytatódhatott a Néppárton belüli kiszorítósdi, ennek vagyunk tanúi most is, például a Deutsch Tamással szembeni kizárási kezdeményezés formájában. De ebben az ügyben Szájer Józsefnek már nem osztottak lapot.

Vezető képünkön Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke