Novemberben a járványhelyzet borúlátóbbá tette a vállalkozások és a háztartások gazdasági várakozásait

A lakossági konjunktúraindexen belül mind a négy alindex kisebb mértékű csökkenést mutatott az előző hónaphoz képest. A legnegatívabban (–27,1) a háztartások továbbra is az inflációt ítélik meg, ugyanakkor a négy alindex között itt volt a legkisebb a romlás mértéke. A vizsgált tényezők közül a legkedvezőbb megítélése novemberben is a foglalkoztatási helyzetnek volt (–10,2 az előző havi –6,6 után). Ezt a vírus megérkezése előtti munkaerőhiányos helyzet magyarázhatja: a vírus miatti korlátozások nyomán állásukat vesztők egy része el tudott helyezkedni a betöltetlen álláshelyek valamelyikében. Az anyagi helyzet indexe az előző havi –9,7-ről –13,3-ig csökkent, míg a korlátozások leginkább a gazdasági környezet alindexét érintették, ez romlott legnagyobb mértékben, –14,9-ről –19,9-re.

Az előző hónaphoz képest érdemi változás történt a foglalkoztatottak által ledolgozott heti munkaórák tekintetében. Jelentősen, 50,3 százalékról 56,3 százalékra nőtt azok aránya, akiknek a heti munkaideje 30 és 45 óra között van. Ezzel szemben 39,0 százalékról 32,4 százalékra csökkent azoké, akik hetente 45 óránál is többet dolgoznak. A legfeljebb heti 30 órát dolgozók aránya 10,2 százalékról 10,5 százalékra változott. Azaz egyelőre az adatokból nem látszik a részmunkaidős foglalkoztatás terjedése, inkább a túlórák, másodállások jelentősége csökkent. Érdemes azonban megemlíteni, hogy az októberi adat az idősorban kiugrónak tekinthető, azaz a novemberi változás részben csak visszarendeződést jelent a korábbi hónapok értékeihez.

A munkaerőpiac kapcsán ugyanakkor a jövőre vonatkozó várakozások a szigorító intézkedések meghozatalával romlottak. Arra a kérdésre, hogy hogyan alakul a foglalkoztatás a következő 12 hónapban, az októberi 10,4 százalék után novemberben 16,0 százalék válaszolta azt, hogy jelentősen csökken, míg a kismértékben csökken válaszlehetőséget választók aránya 23,4 százalékról 26,5 százalékra emelkedett. A változatlan foglalkoztatási helyzetre számítók aránya az elmúlt egy hónapban 19,5 százalékról 14,0 százalékra, a kismértékű javulásra számítóké 30,6 százalékról 26,5 százalékra, a jelentős javulásra számítóké pedig 9,3 százalékról 8,7 százalékra csökkent.

A vállalati kutatás eredményeiből látszik, hogy az egyes iparágak sorrendje a konjunktúraérzet tekintetében hónapról hónapra változik. Novemberben – az előző hónaphoz hasonlóan – ismét a szolgáltató vállalkozások konjunktúraérzete volt a legkedvezőtlenebb (–25,0), amit az magyaráz, hogy a korlátozások is őket érintették a legsúlyosabban. A legoptimistábbak az iparban működő vállalkozások vezetői voltak novemberben (–14,5), őket követik az építőipari vállalkozások (–17,7). E két ágazat tevékenységét a bevezetett szigorítások kevéssé érintik, tevékenységüket inkább csak a kereslet korlátozza. A mezőgazdasági vállalkozások konjunktúraindexe –19,2, míg a kereskedelmi cégeké –22,6 ponton állt. A kereskedelemben működő vállalkozások működését szintén érdemben korlátozták a járvány megfékezése érdekében hozott intézkedések.

A vállalatok esetében érdemben kedvezőtlenebbé vált a rendelésállomány szintje az előző havihoz képest. Míg októberben 36,1 százalék számolt be alacsony rendelésállományról, addig ez az arány novemberre 45,0 százalékra növekedett, miközben a közepes rendelésállományról beszámolóké 53,8 százalékról 46,4 százalékra csökkent. Eközben a magas rendelésállománnyal rendelkezők aránya továbbra is alacsony, az októberi 8,5 százalék után novemberben 6,2 százalék.

A konjunktúraindexről

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy -100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4-4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.