Tetszett a cikk?

A Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, Hegyi Szabolcs szerint ugyanis még azokat is korlátozza, akik egyébként magukat kereszténynek vallják.

A parlament a héten elfogadta az alaptörvény kilencedik módosítását, amelyben az is benne van, hogy biztosítják Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa a hvg.hu közéleti podcastjében, a Fülkében azt mondta, a keresztény kultúrára való hivatkozás lényegében az állam világnézeti elkötelezettségének elleplezése. Egy olyan menedék, amelyben kiépülhet egy olyan stratégia, hogy formálisan az állam és az egyház szétválasztása megtörténik ugyan, a gyakorlatban viszont nem.

A szakember szerint az újabb módosítás célja a többi között az, hogy a Fidesz–KDNP kormány egyben tartsa a jobboldali, konzervatív, keresztény szavazótábort, és nem mellesleg a változtatás alapja lehet a lelkiismereti szabadság további korlátozásának is.

A beszélgetésből kiderül még, hogy

  • mit értünk keresztény kultúrán, és az ezen alapuló nevelésen,
  • miért kellett a keresztény kultúra védelmét az Alaptörvénybe foglalni,
  • milyen hatása lesz ennek a mindennapi jogalkotásra.

A beszélgetést, amelyet a Független Médiaközpont támogatott, itt hallgathatja meg:

Serdült Viktória Itthon

Stumpf szerint a gyakori Alaptörvény-módosítás a jogrendszer stabilitását veszélyeztetheti

Mi történik, ha egy asztalhoz ül le beszélgetni az orbáni hatalomgyakorlásról és a kancellária típusú kormányzásról Stumpf István, Navracsics Tibor, Lázár János és Gulyás Gergely? Hamar kiderül, lát-e valamelyikük hibát az elmúlt 10 év kormányzati lépéseiben, de az uniós vétó és az alaptörvény legújabb módosítása is előkerült.