Bürokratikus akadálypálya vár a táppénzt igénylőkre, épp ideje, hogy ez változzon
Mindenkinek járhat, de nem adja olcsón az állam a 100 százalékos táppénzt: akár fél évbe is beletelhet, amíg megkapja a kiegészített összeget az, aki a munkahelyén fertőződött meg koronavírussal, ugyanis a kérelem szolgálati útját rögzítő jogszabályt annak idején még egyedi esetekre dolgozták ki, nem egy világjárványra. Gulyás Gergely csütörtöki ígérete szerint ez változni fog.
“Amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor 100%-os táppénz jár” – áll a Nemzeti Népegészségügyi Központ március 14-i közleményében, amely szerint ez a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók – orvosok, ápolók, mentősök stb. – esetében tűnik életszerűnek, ám valójában bárki jogosult lehet rá.
Feltéve persze, hogy az illető – félig még betegen hajlandó nekiszaladni annak a bürokráciarengetegnek, amelynek a végén ideális esetben megkapja a fizetés 60 százalékát kivető alap táppénzt kiegészítő 40 százalékot is.
Azt viszont, hogy a teljes munkabérnek megfelelő táppénz nem csak az egészségügyi dolgozóknál "életszerű", már hivatalosan így gondolja a kormány is. Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón kérdésre válaszolva azt mondta, a táppénzügyet valóban indokolt egyszerűsíteni, bár szerinte az esetek többségében ma is megkapják, akik igénylik. A folyósítást viszont fel kell gyorsítani, az ehhez szükséges módosítást kezdeményezik. A miniszter hozzátette, ha egy tanár megfertőződik, azt kell vélelmezni, hogy az iskolában fertőződött meg, és jár neki a 100 százalékos táppénz.
Gulyás nem bocsátkozott részletekbe, és miután a feltett kérdés a pedagógusokra vonatkozott, a válaszában csak őket említette, azonban feltehetően ugyanez vonatkozik majd például az egészségügyi dolgozókra is. A pontosító kérdéseinket a tájékoztató után elküldtük a Kormányzati Tájékoztatási Központnak és a Miniszterelnökségnek, ha válaszolnak, a cikket frissítjük.
Az érintettek közül sokan panaszkodnak arra (lapunknak is, más lapoknak is), hogy a munkahelyük nem igazán támogatja őket a hosszadalmas adminisztrációt és a munkaadó közreműködését is megkívánó folyamatban. Az iskoláknak és az egészségügyi intézményeknek sem áll érdekében, hogy kiderüljön, ott fertőződhettek meg a kollégák. A háziorvosok számára is hosszú adminisztratív munkát jelent egy-egy ilyen ügy bejelentése, ez nyilván szintén eltántoríthatja a munkavállalókat. Hogy milyen akadályok sorakoznak a 100 százalékos táppénzhez vezető úton, arról azokat kérdeztük, akik elindultak rajta, de különböző okok miatt elbuktak.
"A karanténra ment el a szabadságunk"
A hvg.hu-nak névtelenül nyilatkozó egészségügyi szakdolgozók története színes képet mutat. “Mi nem kaptunk erről felvilágosítást. Tavasszal, mikor egy fertőzött miatt többen kontaktok lettünk, akkor szabadságunkat kellett kivennünk a karantén idejére. Nekem két és fél hetet – mondta egy vidéki kórházban dolgozó szakápoló forrásunk. Szabadkozva hozzáteszi, hogy nem baj, neki így is maradt még szabija és egyébként sem tudott volna elmenni nyaralni.
Egy másik, fővárosi kórházban dolgozó ápoló azt mondta a hvg.hu-nak, hogy az első hullámban, tavasszal megbetegedett kollégái megkapták a kiegészítő táppénz értékét, csak éppen novemberben. Vagyis fél évvel azután, hogy megbetegedtek.
A fertőzésnek a legtöbbször és legközvetlenebbül kitett dolgozói réteg a mentősöké. Mentős forrásaink hetek, hónapok óta panaszkodnak arra, hogy rengetegen kerülnek közülük karanténba, akár tünetekkel, akár azok nélkül, ám munkaadói oldalról eddig csak ígéreteket kaptak: “Utólag fogják ezeket intézni, akkor derül ki, hogy mennyire kell ezeket bizonyítani” – mesél tájékoztatásukról a mentőszolgálatnál dolgozó forrásunk.
Egy másik mentős szakápoló azt mondta: ha egy tünetmentes betegről utólag kiderül, hogy koronavírusos, és a kórház értesíti erről a mentőszolgálatot, akkor elvileg a vele megfelelő védőfelszerelés nélkül kapcsolatba lépő mentősöknek azonnal karanténba kellene vonulniuk. Erre azonban az ő állomásukon alig van példa. Egyrészt tartanak tőle, hogy ha karanténba mennek, akkor nem kapják meg, csak a 60 százaléknyi táppénzt, másrészt a mentőállomások vezetői is arra biztatják őket, hogy tovább dolgozzanak, különben egyszerűen nem lenne ember, aki a mentőautóba ül.
Becsöngetnek, aztán nehezen csengetnek
Talán az egészségügyben dolgozók után a pedagógusokat érinti a leginkább a munkahelyi lebetegedés és az ezután járó táppénz. Igaz, míg az egészségügyi dolgozók egy olyan helyre mennek be dolgozni, ahová sok beteg ember érkezik, addig az iskolák éppen olyan intézmények, ahová elvileg csak egészségesen lehet bejárni – mondta a hvg.hu-nak Varga M. Péter munkaügyi szakjogász, aki szerint ezért kevésbé életszerű, hogy egyértelmű legyen a munkahelyi megbetegedés. Ám valószínűleg a kormány sem rendelte volna el 109 ezer pedagógus letesztelését, ha mélyen hinnének benne, hogy ez így is van. A tesztelés során már így is kiderült, hogy több olyan iskola is felkerült a térképre, ahol a tanári kar 15–20 százaléka pozitív. Ez többek között valószínűleg annak is köszönhető, hogy a gyerekek között több lehet a tünetmentes fertőző.
Nézzük, mik a hírek a táppénzről az iskola falain belül!
"Az igazgató nem igazán forszírozza"
"Nálunk egyelőre olyan hírek terjednek az iskolában, hogy senki nem kap 100 százalékos táppénzt" – mondta a hvg.hu-nak egy pesti általános iskola tanára, Éva. Ő a napokban ment vissza tanítani, miután átesett a koronavírus-fertőzésen. Ugyan a háziorvosától megkapta a szükséges papírokat, a munkáltatója – vagyis az iskola igazgatója –, nem áll éppen támogatóan az ügyhöz. “Azt mondta, hogy túl problémás az intézése.”
Éva, aki még mindig nagyon fáradékony a betegség miatt, azt mondta, elvárná az igazgatótól, hogy átbeszéli a pedagógusokkal, mit kell tenniük, hogyan zajlik a folyamat, illetve aláírásával elismeri, hogy az iskolában kapták el a fertőzést, de ő “egyelőre nem nagyon forszírozza a dolgot”, inkább csak arról szokott beszélni, hogy ha valaki meg is kapja majd, az se számítson a kiegészítő táppénzre februárnál hamarabb. A tanárnő nem érti, miért nem konstruktívabb. “Attól tartok, hogy majd azt mondja, hogy a buszon kaptuk el, és a végén még mi leszünk a hibásak, hogy betegek lettünk” – mondta.
Pedig az érintett iskolában már több mint egy tucat tanár esett át a vírusfertőzésen, akik több mint valószínű, hogy egymást fertőzték meg, és jelenleg is van, aki betegen fekszik otthon. Ők mind azt szeretnék, ha valóra válna Kásler Miklós Emmi-miniszternek az ígérete, hogy minden megfertőződött tanár megkapja a 100 százalékos táppénzt.
Más iskolákban dolgozó tanár ismerősei közül is csak egyvalakiről hallott, aki megkapta: “Addig verte az asztalt, míg el nem intézte”, ugyanakkor olyan kollégáról is tud, aki kijelentette, hogy nem fog szélmalomharcot vívni, és inkább lemondott a pénzről. Ő és érintett kollégái most azon gondolkoznak, hogy összefognak, és közösen lépnek fel.
Egy másik pedagógus forrásunk arról számolt be, hogy a most kezdődött tesztelési kampányban, melyben az oktatási intézmények dolgozóit tesztelik, sokan azért nem vesznek részt, mert tartanak tőle, hogy a beigazolódott fertőzés és a kötelező karantén esetén csak a 60 százalékos táppénzt kapnák meg.
Kinek drágábba az ideje?
A táppénzzel kapcsolatos problémákra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is felhívta a figyelmet, külön jelezve, hogy könnyen le lehetne egyszerűsíteni a 100 százalékos táppénz igénylésének jelenleg meglehetősen összetett folyamatát a jelenlegi szabályozással szemben.
A PDSZ hosszú írásban taglalja, mire kell odafigyelnie egy fertőzésre gyanakodó tanárnak, hogy biztosan foglalkozási megbetegedésként könyveljék el a fertőzését, és hozzájusson a százszázalékos táppénzhez: először is el kell érnie, hogy leteszteljék, és legyen hivatalos, pozitív teszteredménye. Ennek szükségességéről meg kell győzni a háziorvost is, majd rávenni arra, hogy bejelentse a foglalkozási megbetegedés gyanúját.
Ez mind a tesztelés, mind a bejelentés esetében időigényes adminisztrációval jár, ami – ha a hozzá tartozó páciensek közül többen is igénylik – szinte megoldhatatlan feladat elé állítja az orvost a PDSZ szerint. A szakszervezet ezért azt javasolja, hogy a megfelelő kód megadásával az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér rendszere küldhetné automatikusan az ilyen táppénzigényeket az erről döntést hozni hivatott Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatóság (OMFI) felé.
A pedagógusoknak azonban ezen felül még igazgatójukat is meg kell győzniük arról, hogy jegyzőkönyvben fogadja el a munkahelyi megbetegedés tényét, majd ezt a jegyzőkönyvet juttassa is el a 100 százalékos táppénzt végső soron utaló OEP-hez. Ez, mint Éva példája is mutatja, nem minden estben magától értetődő.
Beszéld meg a főnököddel!
Az előbb elérkeztünk az OMFI-hoz, most megyünk tovább. A jelenlegi szabályok szerint a háziorvos számára többórás elfoglaltságot jelentő adminisztrációt után a bejelentést megküldi az OMFI részére. Amennyiben az igazgatóság úgy dönt, hogy a bejelentés megalapozott, a páciensnek a munkahelyéhez kell fordulnia és megkérni a munkáltatóját, készítsen jegyzőkönyvet arról, hogy elfogadja a munkahelyi megbetegedés tényét.
Kérdés, hogy ha valaki egyáltalán eljut odáig, hogy ilyen vészterhes időkben a munkaadójával megkockáztasson egy ehhez hasonló, érdekellentéten alapuló konfliktust (hiszen melyik munkaadó ismerné el szívesen, hogy a munkakörülmények lehetővé tették a vírus terjedését), akkor mi garantálja, hogy ezt a jegyzőkönyvet megkapja?
Amennyiben mégis így történik és kézhez kapja a dokumentumot, már csak el kell azt juttatnia az OEP-hez, ők fogják ugyanis kiutalni a pénzt. Nem csoda tehát, ha ez a bonyolult folyamat hónapokig zajlik. Márpedig egy korántsem kimagasló keresetű egészségügyi dolgozó, vagy egy tanár esetében ez rengeteg idő, főleg válság idején. Arról nem is beszélve, hogy az egészségügyi és oktatási intézmények dolgozóinak “packázni” a munkahelyükkel még békeidőben is kockázatos húzás.
Mi hárul a munkaadóra?
Varga M. Péter munkaügyi szakjogász szerint nehézséget okoz, hogy a jogszabály egyedi jellegű esetekre lett kitalálva, nem tömeges alkalmazásra. Az pedig nehezen bizonyítható kétséget kizáróan, hogy a munkavállaló valóban a munkahelyén kapta el a betegséget (hiszen közlekedik, vásárol, családtagokkal is érintkezik óhatatlanul). A foglalkozási megbetegedés fogalma a munkaügyi szakjogász szerint a Covid előtt is létezett. Az ezzel kapcsolatos eljárást a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szabályozza. Érdekes, hogy a rendeletet utoljára érdemben 2020. január 1-jén módosították, akkor a korábbiak képest sokkal részletesebb eljárásrendet határoztak meg a foglalkozási megbetegedések kivizsgálására.
A jogász szerint fontos, hogy a rendelet nem határozza meg a bizonyítás módját, azt a vizsgálatot végző döntheti el (természetesen szakmai szempontból megfelelőnek kell lennie). Ha azonban valakinek az ügyében elutasító határozat születik, akkor sincs teljesen veszve az ügy. A végleges, táppénzről szóló döntést a munkavállaló bíróság előtt támadhatja meg, közigazgatási pert kell indítania a hatósági döntés felülvizsgálata iránt.
A munkaügyi szakjogász szerint Gulyás Gergely mai bejelentése alapján egyértelműen szükség lesz jogszabályi környezet megváltoztatására. A miniszter megjegyzését arról, hogy a miniszter szerint vélelmezhető, hogy a pedagógusok az iskolában betegedtek meg, úgy kommentálta: a jogon belül vannak megdönthető és megdönthetetlen vélelmek. Ezt a vélelmezést, hogy az oktatási intézményben kaphatták el a fertőzést az ott dolgozók, elméletben még meg lehetne dönteni, de a kontaktkutatás mai állapotában erre már gyakorlatilag nincs lehetőség. Ezzel a vélelmezéssel az iskolaigazgatók segítséget kaphatnak, hogy levegyék a terhet a pedagógusaik válláról, hiszen a megbetegedés esetén szinte automatikus lesz a döntés.
Ami pedig a munkahelyet illeti, ahol a megbetegedést mégis bizonyítottnak találják, a szakjogász szerint a rendelet alapján a munkáltatót kötelezheti a munkavédelmi hatóság a munkaegészségügyi szabálytalanságok megszüntetésére. Ha a foglalkozási megbetegedés halált okozott vagy tömeges megbetegedés történt és “az ugyanazon kóroki tényezőre visszavezethető”, akkor soron kívüli ellenőrzést és kockázatértékelést kell végezni.
Az állam és az adófizetők számára is az lenne persze a legelőnyösebb verzió, ha senki nem szedné össze a munkahelyén a betegséget, de ez az egészségügyi dolgozók esetén szinte lehetetlen feladat és az iskolák bezárása, tantestületek tesztelése, tanárok megbetegedése azt jelzi, hogy az oktatásban sem teljesíthető maradéktalanul. Ha viszont ennyire bonyolult az egyébként jogosan járó teljes munkabér igénylése táppénzként, akkor persze ez a különbözet az állam zsebében marad.
Arról, hogy a pedagógusokon kívül más szektorokban is vélelmezni kell-e majd, hogy a fertőzést a munkahelyen kapta el valaki, hogy visszamenőlegesen is lehet-e igényelni a kiegészítő 40 százázalékot a táppénzből, illetve milyen formában és mikor fog egyszerűsödni a teljes munkabérnek megfelelő táppénz igénylése, megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztató Központot és az operatív törzset.
De nem csak ez változik: Gulyás Gergely a kormányinfón szintén kérdésre válaszolva elárulta, dolgoznak azon is, hogy azok a szülők is kapjanak táppénzt, akik azért maradtak otthon a gyerekükkel, mert az más miatt karanténba került, vagy a járvány miatt nincs nyitva a gyerek bölcsődéje, óvodája, iskolája. Ez a probléma is sok szülőt érinthet, akik jogszerűen nem lehetnek emiatt táppénzen, viszont a tavaszi korlátozások miatt mostanra elfogyott az összes szabadságuk.
Ha kamuméter mérné a kormány ígéreteit, nem hitegethetné a járvány kárvallottjait
A fele sem igaz annak, amit a kormánytagok mondanak a gazdaság védelmével kapcsolatban. Ez szó szerint így van például a turisztikai szállásadók novemberre adott támogatása esetében, de tucatnyi egyéb lódítással is kénytelenek szembesülni a gazdaság szereplői.
„Lehet nyolcmillió ágy is az országban, de ha nincs melléjük ember, akkor mindegy”
Egyre többször fordul elő, hogy már a megfigyelő és a belgyógyászati Covid-osztályokon is sürgős, intenzív beavatkozásra van szükség, elmosódnak az osztályok közötti határok. Az intenzív ágyakkal folytatott számháborúnak nem sok értelme van a szakemberek szerint, sőt érdemes lenne békén hagyni az ágyszámokat és inkább a szakszemélyzetre koncentrálni. Hiába lesz megfelelő számú ágy, mert ha nincs, aki ott álljon a beteg mellett, az jelentősen csökkenti majd az esélyeit a túlélésre. Helyszíni beszámolók kontra ágyszám-matematika.
