szerző:
Ballai Vince
Tetszett a cikk?

Bár erősen szabálykövetők, és az immunrendszerük sem fog túlműködni, a Down-szindrómás embereket különösen védeni kell a koronavírus-fertőzéstől. Hamarabb öregszenek, nagy többségük olyan veleszületett betegséggel él, ami komoly kockázatot jelent fertőzés esetén, és sokan laknak közülük nagy intézményekben.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Tízszer nagyobb eséllyel halnak bele a Down-szindrómás emberek a koronavírusba, mint az átlag, ezért őket fokozottan kell védeni – mondta a közelmúltban Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a tapasztalatok alapján.

A Down-szindrómás emberek veszélyeztetettségre egy brit kutatás is figyelmeztetett még októberben, ami megállapította, hogy közel ötször nagyobb eséllyel kerülnek kórházba, és tízszer nagyobb eséllyel halnak bele a fertőzésbe, mint az átlag.

A koronavirus.gov.hu halálozási listáján eddig négy olyan elhunyt szerepel, akinek alapbetegségei között feltüntették a Down-szindrómát is. Közülük hárman nők, az egyikük 32 éves volt, a többiek 52 és 56 évesek. Az egyetlen Down-szindrómás férfi áldozat 54 éves korában hunyt el. Hármuknál a szindróma mellett más egészségügyi problémát – például a szívproblémákat is okozó pajzsmirigybetegséget, epilepsziát, gyomor- és nyombél betegséget – is felsoroltak. Arra, hogy a fertőzöttek és a kórházban ápoltak között mennyien lehetnek, nincs adat.

A Down-szindróma esetén a plusz kockázatot ugyanaz okozza, mint a krónikus betegeknél és az időseknél, a különbség annyi, hogy a Down-szindrómával születéstől kezdve együtt járnak egyes krónikus betegségek, mint a szívfejlődési rendellenességekből adódó szívproblémák, az alvás közbeni légzéskimaradás, a hajlam a légúti megbetegedésekre. Az is tény, hogy az átlagnál valamivel előbb öregedik a szervezetük – mondta a hvg.hu-nak Gruiz Katalin, a Down Alapítvány kuratóriumának elnöke. Mindezek következtében jellemzően súlyosabb tüneteknek lehet kitéve az, aki közülük elkapja a fertőzést.

AFP / KIRILL KUDRYAVTSEV

Az alapítványi elnök szerint a Down-szindrómás emberek körülbelül 40 százaléka születik szívrendellenességgel – bár műtéttel ezek nagy része korrigálható –, és körülbelül 20 százalékuk légzési problémával. A vírusfertőzés szempontjából ez a kettő jelent kiemelt kockázatot.

Annál viszont, akinél nem súlyosak ezek az alapbetegségek, nem feltétlenül tér el az átlagostól az új típusú koronavírus-fertőzés. “Két nagyon idős downos hölgyről is tudok, akik könnyen átvészelték” – mondta. Emellett több ezer Down-szindrómás emberen azt figyelték meg – bár tudományosan még nincs igazolva –, hogy a szervezetük viszonylag lassan reagál a vírusfertőzésekre. Általában nem várhatunk heves immunválaszt náluk. A Covid–19 esetében a páciensek állapotának gyors romlása hátterében gyakran a szervezet heves immunreakciója áll, de “egy downosnál szinte kizártnak tartok egy citokinvihart” (a hirtelen eszkalálódó gyulladást) – mondta Gruiz Katalin.

Az alapítvány által fenntartott otthonokban élő sérült emberek megtanulták, megértik a személyes óvintézkedéseket. Ha jól elmagyarázzuk, van annyi belátásuk, hogy be is tartsák ezeket a szabályokat, többnyire erősen szabálykövetők, ők lesznek az elsők, akik szólnak, hogy vedd fel a maszkot, fertőtlenítsd a kezed – mondja az alapítványi elnök.

A nagy intézetben élőknek nagyobb a vírusnak kitettsége, azok viszont, akik izoláltabban élnek – segítséggel önállóan vagy kisebb, családias lakóotthonokban – kisebb eséllyel kapják el a fertőzést – mondta az elnök.

AFP / BRITTA PEDERSEN

Magyarországon a többségük még mindig nagy intézetekben él. Gruiz Katalin szerint míg korábban minden 700-adik terhességből született Down-szindrómás gyermek, ez napjainkban már minden ezredik esetben jellemző, vagyis – bár erről nincs friss kimutatás – összesen 10 ezer Down-szindrómás ember élhet Magyarországon. Közülük 50–60 százalék él nagy intézetekben.

Az ennél modernebb szociális szolgáltatások – a családias, kisebb lakóotthonok, vagy a segítőkkel biztosított önálló életvitel – egyelőre csak kisebb mértékben jellemző. Az alapítvány ilyen kisebb otthonokat tart fenn. Hogy nincs több ilyen, annak anyagi okai is vannak, de a hazai környezeti és társadalmi viszonyok sem optimálisak. “Egy biztos, kiszámítható, odafigyelő, toleráns és segítőkész környezetben jól önállósodhatnának a mieink is, de percről percre újabb döntéseket hozni, az állandó napi harcot nem tudják csinálni.”

A kockázat azonban a kisebb lakóotthonokban is számottevő, ha naponta jönnek-mennek a látogatók, a gondozók és a bejáró ügyfelek. Az alapítvány ezért több biztonsági intézkedést is bevezetett a fenntartása alatt álló intézményekben: látogatási és kijárási tilalom van, a dolgozók átöltöznek, fertőtlenítenek, zuhanyoznak, odabent pedig védőruhát és maszkot viselnek.

Több intézményben is bevezettek hosszabb váltási periódusokat, így van, ahol egy hétig is bent alszanak a dolgozók. „Annak nagyon örültem, hogy ezt nem a vezetők rendelték el, ez kimondottan a segítő szakemberektől érkező javaslat volt. Mindenki nagyon összefogott, hogy a kockázatos a lehető legkisebbre tudjuk csökkenteni” – mondta az elnök. A bejáró ügyfelek számára pedig külön épületrészeket vagy helyiségeket biztosítanak. Ezen kívül rendszeresen tesztelik a dolgozókat és az ügyfeleket is, kombinálva az antigéngyorstesztet és a PCR-tesztet.“A legtöbb otthonunknál eddig sikerült elkerülnünk, hogy megjelenjen a fertőzés – kopogta le Gruiz Katalin. A 14 intézmény közül egyben jelent meg a vírus, egy idősebb pácienseket ellátó otthonban. Az elnök szerint innen gyakran kerülnek kórházba, majd onnan vissza a betegek, szerinte ez lehetett az oka, hogy bekerült oda a vírus. Az érintett otthonban több dolgozó és 3 lakó fertőződött meg, őket elkülönítették, és mindenkit mást is leteszteltek. Mivel a pozitív teszteredményt adó dolgozóik közül többen tünetmentesek, ezért ők teljesítenek szolgálatot most a pozitív "ügyfeleknél".

Ha ők nem jönnének be dolgozni, akkor nem lenne, aki ellássa a beteg lakóinkat.

AFP / SUE BARR
A kijárási és látogatási korlátozásokat eleve nehezen viselik a bent élők, főként azok, akik szoros kapcsolatot ápolnak szüleikkel, vagy rendszeresen jártak be hozzátartozóik. Korábban általában kéthetente egy hétvégére hazaengedték őket, de most ez nem megoldható, ezért jellemzően egy hónap után mehetnek haza egy hétre, és csak negatív teszttel térhetnek vissza az intézménybe. Ezt gyakran maguk a lakók fizetik, saját keresetükből – mondta az elnök. „Alapelvünk, hogy ahhoz segítsünk mindenkit, hogy legyen miből gazdálkodnia, ne a jótékonyságtól függjön az életük, az önállóságuk. Az a célunk, hogy kisebb-nagyobb segítséggel mindenki is meg tudjon állni a saját lábán.”

A krónikus betegek eleve nagyobb veszélyben vannak

A Down-szindrómás embereknél elsősorban velük született szív- és légzőszervi problémáik miatt alakulhat ki súlyos állapot, ha elkapják a vírust, de ezek mellett több más olyan kockázati tényező van, amik az átlagemberek esetében is súlyosbítják a tüneteket.

Az idősebbek, az 50-60 éven felüliek esetében eleve magasabb kockázatot jelent a fertőzés. A hazai adatokból is kitűnik, hogy az elhunytak túlnyomó többsége idős.

Kortól függetlenül a kockázati tényezők közé sorolják az átlagosnál súlyosabb asztmát – illetve általában a légúti megbetegedéseket –, a keringési- és szívproblémákat, a jelentősebb túlsúlyt, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a rosszindulatú daganatos megbetegedéseket, a máj- és vesebetegségeket.

Magasabb a kockázat azoknál is, akiknek betegség vagy valamilyen kezelés miatt le van gyengülve – vagy gyengítve – az immunrendszere. Értelemszerűen több kockázati tényező – több betegség vagy idős kor és betegség(ek) – együttes megléte jóval súlyosabb állapothoz, hosszabb – akár hónapokig tartó – lábadozáshoz, vagy akár halálhoz is vezethet.